Mindig szerettem a novembert, de jobb volna, ha meg tudna állni önmagában, a korai enyészet kalendáriumaként, ahelyett, hogy észrevétlenül megadja magát decembernek. Kevés hátborzongatóbb van annál, mint egy tipikusan kellemes novemberi napon sétálni a városban, ezt a dalt hallgatni, és megsejteni a mindent összetartó csöndet, ami kikacsint Miles csúszkáló hangjai és Bill Evans zongorájának őszies bágyadtsága mögül. Mintha az egész világ erre a zenére lejtene. Minden jól van.